A szabadúszók korántsem olyan emberek, akik egész nap vakargatják magukat otthon, és nem csinálnak semmit, sok-sok pénzért. Ahhoz, hogy megéljenek, és fenntartsák az életüket, nagyon is sokat kell dolgozniuk, ezerszer összeszedettebben, mintha 9-től 5-ig melóznának valahol.

Van olyan hely a földön, ahol már jelen az, amire mi csak vágyunk. Az irodák nappalivá váltak és a főnökök elviselhetőbbek, mint hinnénk.

Az egylégterű irodák dolgozói betegesebbek és kevésbé hatékonyak - írták pár éve több tanulmányban, de írhatták volna ma is. Pont ugyanilyen aktuális.

Sokat kell ingázni? A téli időjárás miatt lehetetlen a (tömeg)közlekedés? Könnyebb és egyszerűbb lenne otthonról megoldani a napi munkát? Mutatjuk, hogyan lehet elérni ezt a főnöknél.

A vietnami Ho Si Minh-városban (lánykori nevén: Saigon) elég öt percet a páradús levegőn tölteni, hogy fejvesztve meneküljünk be a legközelebbi légkondis épületbe.

Egyes kutatók szerint 2020-ra elérheti a 40%-ot azok aránya, aki szabadúszóként csatlakoznak be a munka világába, derül ki a Loffice nemrég kiadott közleményéből. Ezek az emberek márpedig nem a klasszikus értelembe vett irodai dolgozók lesznek! A változások tehát a munkakörnyezetet és a munkaszervezést is átalakítják. Erre lehet remek alternatíva a coworking iroda.

Szívszorító társadalmi és lakhatási leleplezés - így is nevezhetnénk azt, ami a közelmúltban tovább árnyalta egyébként is sokszínű olvasótáborunkat.

Az open-office egy egekig magasztalt térszervezési elv a modern irodákban, jóllehet a sok-sok pozitívum mellett nagyon sok hátránnyal is bír. Az egyik ilyen például a zajkérdés, ami igen releváns probléma lehet 10-15 ember egy légtérben tartózkodása esetén. Íme 7 hangerődolog, amire érdemes figyelned, ha nem akarod, hogy kiutáljanak a kollégáid.

A Millennium generáció (a mai huszonévesek) tagjainak többsége egy jobb fizetésért vagy jobb irodai környezetért könnyen munkahelyet váltana. Jó, ha ezt tudják azok is, akik tervezik az irodákat.

Kíváncsiság hajtja a legtöbb nemzetközi ingatlan tanácsadó céget, nincs ez másképp a CBRE-vel sem, amely már régóta igyekszik kideríteni, hogy miként él az úgynevezett Millennium generáció (22-29 éves fiatalok). Összesen 12 országban élő 13 ezer tagját kérdezte életmódjukról, munkájukról és szórakozási szokásaikról, hogy megtudja, milyen trendek várhatóak az ingatlanpiacon. Nézzük, mire jutottak!

A Millennium generáció az első „digitális bennszülött” generáció. Az online világ bármely részéhez való azonnali hozzáférés ahhoz az elképzeléshez vezetett, hogy ezt az azonnali elérhetőséget az élet minden területén érvényesíteni kellene. A kutatásban részt vettek közel fele azt szeretné, hogy azonnal képes legyen megszerezni a kívánt terméket; megnézni, tapintani, érezni, tesztelni és kipróbálni is szeretnék a boltban. A Millennium generáció kétharmada a házhozszállítást preferálja online vásárláskor, majd a munkahelyre való szállítást, a felvételi pontra való szállítás viszont csak a 3. opció náluk. A szórakozás fontos része a fiatalok életének: bevételük 50 százalékát esti szórakozásra, étteremre, vásárlásra, mozira költik.

A kutatás arra is rávilágít, hogy ez a generáció jelentős kihívásokkal is küzd, például a megfizethető lakhatás terén, amit az ingatlanárak és lakbérek magas szintje, illetve a megfelelő munka hiánya súlyosbít. A megkérdezettek közel fele (49%) így még mindig szüleivel él, 74 százalékuk szerint fizetésük nem tart lépést az albérleti díjak emelkedésével és ez a fő oka annak, hogy nem hagyják el a családi otthont. (noha például itt kiváló új építésű ajánlatokat találnak - a szerk. )

A felmérés a fiatalok munkahelyre és munkával kapcsolatos attitűdjére is kiterjedt. A fiatalok 64 százaléka szerencsésnek tartja magát, hogy van munkája, és arra számít, hogy karrierje során kisszámú cégnél fog dolgozni. Mindazonáltal a lojalitás szintje esetükben alacsony, a jobb fizetésért, a fejlődésért és a hasonló gondolkodású emberekkel való együtt dolgozás lehetőségéért szívesen váltanak.

A 78 százalékuknak a munkahely minősége kulcstényező a munkaadó kiválasztásánál. Még mindig a fizetés és egyéb juttatások a legfontosabbak, de ha a pénz nem szerepel a tényezők között, a munka-élet egyensúly lesz a legfontosabb olyan faktorokkal együtt, mint például a jobb irodai környezet. A fiatalok 69 százaléka úgy válaszolt, hogy más juttatásokról lemondana a jobb irodai környezetért, ami alátámasztja az ingatlanfejlesztőkre és tulajdonosokra nehezedő nyomást, hogy optimális munkakörnyezetet alakítsanak ki a legtehetségesebb munkavállalók megnyerése és megtartása érdekében.

Azonnal ideges leszel, ha megcsörren a telefon? Már előre görcsbe rándul a gyomrod, ha arra gondolsz, hogy valakit fel kell hívnod? Nem vagy egyedül! Manapság szinte el sem szakadunk a mobilunktól, mégis egyre többen félnek telefonálni. Szerencsére már annak is vannak szakemberei, hogy miként lehet csökkenteni ezt a fóbiát. 

Nehéz felismerni a „telefóbiásokat”. Azok ugyanis, akik irtóznak a telefonálástól személyesen simán elbeszélgetnek egy rakás idegen emberrel, rengeteg sms-t küldenek, egész nap csetelnek a mobilon, de senkit nem hívnak fel.

Mi lehet ennek az oka? - tette fel a kérdést a minap a bbc.com, s rögvest megadta a hátteret: Megoszlik a szakemberek véleménye, abban azonban egyetértenek, hogy a telefonálás egyesek számára túl összetett interakció. Úgy kell megértetniük magukat, és közben megérteniük egy másik embert, hogy az illető nem áll ott előttük.

A reakciókon nem lehet gondolkozni, mint a cset esetében, azonnal válaszolni kell. Sokan tehát attól rettegnek, hogy nem tudnak elég gyorsan és frappánsan reagálni és szégyenben maradnak, sőt kigúnyolják őket.

Különösen igaz ez az ingatlanközvetítői piacon, ahol a telefonáló ügynök épp abból él, hogy folyton valaki "láthatatlan" emberrel társalog. Az igazán profi közvetítő már a vonal másik végén lévő hanghordozásából - netán csöndjeiből - képes eldönteni, hogy érdemes-e tovább győzködni egy lakás előnyeiről vagy sem. 

Az internet előtti időkben is létezett ez a probléma, azonban az embereknek túl kellett lendülniük rajta, hiszen muszáj volt használni a telefont a beszélgetésekhez. Manapság viszont évekig lehet rejtegetni a telefonálástól való félelmet, ami komoly hátrány lehet akár a hétköznapi ügyintézés, akár a karrierépítés során.

Ezt azonban lehet kezelni. A szakemberek általában telefonálásra buzdítják a pácienseket és eljátszatnak velük olyan kellemetlen szituációkat, amelyek előfordulhatnak telefonálás közben és az ettől való félelem gátolja őket a kommunikációban. Így előbb-utóbb rájönnek, hogy az, amitől rettegnek, nem is olyan félelmetes.