Azonnal ideges leszel, ha megcsörren a telefon? Már előre görcsbe rándul a gyomrod, ha arra gondolsz, hogy valakit fel kell hívnod? Nem vagy egyedül! Manapság szinte el sem szakadunk a mobilunktól, mégis egyre többen félnek telefonálni. Szerencsére már annak is vannak szakemberei, hogy miként lehet csökkenteni ezt a fóbiát.
Nehéz felismerni a „telefóbiásokat”. Azok ugyanis, akik irtóznak a telefonálástól személyesen simán elbeszélgetnek egy rakás idegen emberrel, rengeteg sms-t küldenek, egész nap csetelnek a mobilon, de senkit nem hívnak fel.
Mi lehet ennek az oka? - tette fel a kérdést a minap a bbc.com, s rögvest megadta a hátteret: Megoszlik a szakemberek véleménye, abban azonban egyetértenek, hogy a telefonálás egyesek számára túl összetett interakció. Úgy kell megértetniük magukat, és közben megérteniük egy másik embert, hogy az illető nem áll ott előttük.
A FŐNÖKÖK MOST EZT OLVASSÁK
Ön is megszerezheti: busás haszon egyetlen jó találatért
A reakciókon nem lehet gondolkozni, mint a cset esetében, azonnal válaszolni kell. Sokan tehát attól rettegnek, hogy nem tudnak elég gyorsan és frappánsan reagálni és szégyenben maradnak, sőt kigúnyolják őket.
Különösen igaz ez az ingatlanközvetítői piacon, ahol a telefonáló ügynök épp abból él, hogy folyton valaki "láthatatlan" emberrel társalog. Az igazán profi közvetítő már a vonal másik végén lévő hanghordozásából - netán csöndjeiből - képes eldönteni, hogy érdemes-e tovább győzködni egy lakás előnyeiről vagy sem.
Az internet előtti időkben is létezett ez a probléma, azonban az embereknek túl kellett lendülniük rajta, hiszen muszáj volt használni a telefont a beszélgetésekhez. Manapság viszont évekig lehet rejtegetni a telefonálástól való félelmet, ami komoly hátrány lehet akár a hétköznapi ügyintézés, akár a karrierépítés során.
Ezt azonban lehet kezelni. A szakemberek általában telefonálásra buzdítják a pácienseket és eljátszatnak velük olyan kellemetlen szituációkat, amelyek előfordulhatnak telefonálás közben és az ettől való félelem gátolja őket a kommunikációban. Így előbb-utóbb rájönnek, hogy az, amitől rettegnek, nem is olyan félelmetes.