Fél életünket irodákban éljük le, nem mindegy hogy! a kozoslegter@gmail.com-ra küldd el az irodai sztorid!

Közös légtér

Hónapokat dobunk ki az életünkből az emailezéssel

2017. május 25. - csorbazs

Fabien Mathy kiszámította, hogy 1 év alatt összesen 600 órát töltünk emailek olvasásával és írásával, ami nagyjából 3 hónap teljes, 8 órás munkaidőt jelent. A magas szám természetesen annak köszönhető, hogy az emberek ugyan fizikailag elszakadnak a nap végén munkahelyüktől, mégis a szabad órákban és hétvégén is gyakran néznek rá emailjeikre. Az online levelezéssel töltött idő mennyisége annyira meglepte Mathy-t, hogy úgy döntött kizárja magánéletéből a munkát és nem foglalkozik vele az irodán kívül.

A kutató elmondása szerint kollégái idővel megszokták, hogy hiába írnak neki a hétvégén, ha valamit szeretnének azt kommunikálják még péntek délután vagy várniuk kell a következő hét elejéig.

Mathy barikádépítési a munka és a magánélet közé több embert is inspirált, aki elkezdték követni példáját, sőt, még a francia kormány is rendelkezett arról, hogy a munkavállalóknak jogukban áll "offline"-nak lenni, ami merőben szembe megy a manapság dívó "folyton online" szemléletnek.

Tágabb perspektívából nézve ez azt jelenti, hogy egyre inkább nő az igény a privát és a professzionális élet elhatárolására.

pexels-photo_1.jpg

Az online-offline problematika felveti a kérdést, hogy vajon képesek vagyunk-e egy mozdulattal valóban lecsatlakozni a hálóról - természetesen nem csak fizikai értelemben? És ha ezt megtesszük, akkor valóban produktívabbak leszünk? 

Mathy elmélete szerint az emailek hátravetik a produktivitást, hiszen a nehezebb feladatokról terelik el a figyelmet és ezektől veszik el az időt, ráadásul könnyen kialakulhat egyfajta függőség is, ami aztán még inkább az improduktivitás malmára hajtja a vizet.

A francia rendelkezés is azt igazolja, hogy az emberek kezdik felismerni a folyton online életmód hátrányait, amik az egészségre is veszélyt jelenthetnek. Az elhúzódó munkaórák hamar vezetnek kiégéshez, fizikai, érzelmi és mentális kimerüléshez. A francia Technologia adatai szerint az ország munkaerő piaci szereplőinek 12%-át, 3,2 millió dolgozót fenyeget a kiégés veszélye. Az individuális szinten túl mindennek gazdasági hatásai is vannak, hiszen a kiégett alkalmazottak végül egészségügy ellátásra szorulnak majd, miközben értelemszerűen dolgozni sem tudnak majd.

pexels-photo-300781.jpeg

A kérdés, hogy mindezért valóban a technológia kell-e okolnunk? Marc Wratten egy Nizzai co-working vezetője szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy az embereknek el kell szakadni a klasszikus nyolctól ötig munkaformától és nagyobb szabadságot engedni a munkavállalónak a saját időbeosztásának kialakításában. Ezzel ugyanis elkerülhető, hogy ez emberek ezzel-azzal kitöltsék munkaidejüket, ahelyett, hogy akkor dolgoznának, amikor valóban tudnak is koncentrálni.

A francia rendelkezés heves vitákat váltott ki és többféle értelmezéssel képződött le az emberek fejében. Az telekommunikáció területén működő Orange például már 2009-ben (miután egy év alatt 19 dolgozójuk lett öngyilkos) áttért a munkán kívüli offline vizekre,de hasonlóan tett az Axa, a Volkswagen és a Areva is.

 

Cikk forrása: http://www.bbc.com/capital/story/20170507-frances-battle-against-always-on-work-culture

A bejegyzés trackback címe:

https://kozoslegter.blog.hu/api/trackback/id/tr7212503973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.