Fél életünket irodákban éljük le, nem mindegy hogy! a kozoslegter@gmail.com-ra küldd el az irodai sztorid!

Közös légtér

A folyton késő, elhavazott kollégák lelki világa

2017. február 28. - iroda l mar

Brit tudósok körbejárták a notórius késők ismérveit és részleges felmenést adtak nekik az előítéletekkel szemben.

 

Az elkésők nem feltétlenül simán lusta disznók

 

ronhano.jpg

 

Könnyű az előítéleteinket követni és a notórius későket egyszerűen kaotikusan élő, felelőtlen, kellemetlen frátereknek tartani, ám ennél árnyaltabb a kép – fejtette ki Harriet Mellotte, londoni viselkedésterapeuta a BBC-nek.

Bő másfél évvel ezelőtt, 2001-ben az USA-ban, a kaliforniai San-diegoi állami egyetemen végzett el egy kutatást Jeff Conte pszichológia professzor. Nem kimondottan a pontos és a notóriusan késő embertípust tesztelte, hanem összevetette a kísérletében A-típusú és B-típusú személyeket, akik többnyire irodaházakban dolgoznak (így akár kiadó budapesti irodák és irodisták is szóba jöhettek volna) 

 

orak.jpg

 

Az A-típusúak közé az ambíciózus, versengő-típusúak (vagyis akikről inkább azt feltételeznénk,hogy pontosak, míg a B-típusúak a kreatív, kísérletező, elmélyültebben gondolkodók (akikről ugye inkább azt gondolnánk, hogy nem éppen hozzájuk kellene állítani a svájci órát) sorolták.

 

Mindkét csoport számára azonos, roppant egyszerű feladatot adták: óra, és bármilyen más segédeszköz nélkül tippeljék meg: egy perc hány másodperc alatt telik el. Vagyis a „most!” elhangzása után szólni kellett, hogy mikor is járt le pontosan az egy perc.

 

A papírforma abból a szempontból nem borult, hogy a B-típusú, „kreatív-késők” egy perce bizonyult hosszabbnak, átlagosan 77 másodpercnek, az A-típusú „pontos-karrieristák” becsült egy percre alig kevesebb, mint a valóságos: 58 másodperc.

 

sieto.jpg

 

Magyarán: egy kicsit mindannyian mellétrafáljuk az idő múlásának a sebességét, ami bármilyen, összetettebb munkafolyamat során azért lényeges, hogy ne felejtsünk számítani valamennyi többletidővel, amire szinte törvényszerű, hogy szükségünk lesz.

 

Ami a munkahelyi feladataikkal későket illeti: néha az is aranyat ér, ha a főnökük elvesz egy monoton, „nemszeretem” feladatot az illetőtől, helyette kap akár több, számára testhez álló, kreatívat és a hálás dolgozó, miután megszabadul a stresszfaktorától, jóval hasznosabb munkaerővé válik.

 

Mivel magyarázzuk a késést?

Nincs semmi meglepő a leggyakoribb késési kifogásokkal: közlekedési dugó, saját vagy egy családtag betegsége, a notórius késők persze kreatívabbak és hát nyilván füllentések is előfordulnak.

 

dugo.jpg

 

Például egy anonim felmérés szerint meglepően sokan kalkulálnak eleve egy ellógott órácskával a tavaszi óraátállításkor, amikor is pléhpofával előadják, hogy sajnálatos módon, de megfeledkeztek az előreállításról.

 

A posztban a BBC.com egy témába vágó cikkéből is szemléztünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://kozoslegter.blog.hu/api/trackback/id/tr7212285845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

karit 2017.03.01. 02:04:58

"ám az A-típusú „pontos-karrieristák” becsült egy percre is több, mint a valóságos: 58 másodperc"

wow.

iroda l mar 2017.03.01. 02:05:53

@karit uppsz, ezt benéztem, kössz, javítva

Lord_M_ 2017.03.20. 12:30:41

"Bő másfél évvel ezelőtt, 2001-be"
2003 nyara emlékezetes volt ugyan de azért már elmúlt :)

Egy notórius késő :)

szepipiktor 2017.03.20. 12:30:41

Érdekes téma!
Évtizedekig dolgoztam kötetelen időben, így semmi gondom nem volt. Később egy cégnél reggel 9-re kellett beérni, alig 1500 méterre laktam, de az alvásfázisom abban az időben, amikor optimálisan ébrendem kellett volna (készülődés, beérés) pont a méuponton volt. Vagy felkelek 1,5 órával korábban és üldögélek a tévé előtt, vagy pontosan kelek és kibaszott álomosan beérek... Utóbbit tettem és kb. 11-ig nem lehetett hozzám szólni. Én nem tudtam megváltoztatni, ha hamarabb megyek be, nem mehetek korábban haza és nem fizetik a plusz órát, ha később, akkor tovább kell maradnom és este már semmire nincs időm... Kiléptem és magánzó lettem, most én osztom be az időm és sokkal többet dolgozom...
Szóval ez funkció kérdés, nem lehet átszoktatni a szervezetet.
Ezt igazolja 50 feletti barátom, akinél az idő, a határidő egy nem létező fogalom. Nem azért mert nem ébred fel, vagy kialvatlan, egyszerűen ha 10 órára beszélsz meg valamit, akkor az +45-50 perc, ha határidő van, akkor mondjuk 2 hétből az utolsó 2 nap alatt végzi el stb.
Sajnos minden embernek eltérők ezek a "paramétereik" és kevesen dönthetnek saját sorsukról.

DFK 2017.03.20. 12:30:41

A folyton késők azok, akik leszarnak másokat; némi odafigyeléssel lekerülhető az elkésés.